TUDTA ÖN?  

A vöröshagyma

Rövid története

A vöröshagyma közel 6000 éve ismert és egyike a legősibb termesztett növényeinknek. Az Alliaceae családba tartozó egyszikű növény a "hagyma". Földalatti rövid szártagú hajtásából a jellemző hagymatest alakul.
Nyugat-Ázsiában őshonos, innen jutott el az Uraltól nyugatra, majd Közép-és Dél-Európába, valamint a Balkánra. Az ókori Egyiptomban Ízisz szent növénye volt. Neve az egyiptomi hieroglifák között a növekedés, a termékenység szimbólumaként szerepel és a papirusztekercseken írás emlékezik meg használatáról.
 
A középkor óta Wales jelképe, mivel a kelta walesiek csatát nyertek a segítségével. A legenda szerint Szent Dávid szerzetes csak kenyéren és hagymán élt, és ezt ajánlotta a harcba induló katonáknak is. A sikeres csata után került be a hagyma Wales címerébe. Használata a 17-18. század táján terjedt el, a híres makói vöröshagymát pedig a 18. századra már szinte egész Európa ismerte.
 
A magyar konyha alapvető, meghatározó fűszernövénye, melyet levesek, hús- és halételek ízesítésére, saláták, savanyúságok készülnek belőle.

100 g nyers vöröshagyma tápanyagtartalma

Energiatartalom
116 kJ / 27 kcal
Szárazanyag
8,7 g
Hamu (ásványi anyagok)
0,5 g
Fehérje
1,2 g
Zsír
0,3 g
Szénhidrát
4,9 g
Élelmi rost
1,8 g
Ásványi anyagok
Foszfor
33 mg
Nátrium
3 mg
Kálium
162 mg
Kalcium
22 mg
Magnézium
10 mg
Vas
221 μg
Réz
44 μg
Cink
207 μg
Mangán
126 μg
Szelén
1,5 μg
Vitaminok
 
C-vitamin
7,4 mg
B1
36 μg
B2
20 μg
B6
156 μg
Folsav
11 μg
E-vitamin aktivitás
74 μg
A-vitamin aktivitás
1,2 μg
β-karotin
6,9 μg
K-vitamin
0,7 μg

Forrás: Souci, S., Fachmann, W., Kraut, H., & Kirchhoff, E. (2008). Food Composition and Nutrition Tables. Stuttgart: MedPharm Scientific Publishers.

Élettani hatása

Táplálkozási jelentősége kiemelkedő, más zöldségfélékkel összehasonlítva sok fehérjét, és pektint tartalmaz. Jelentős a szénhidrát-, ezen belül a cukortartalma is.

A népi gyógyászatban használták hurutos állapotok, légúti megbetegedések, és vérhas ellen, de varázserejében bízva a pestissel szemben is bevetették. Alkalmazták emésztőrendszeri problémák, magas vérnyomás esetén, és afrodisztikus hatásáról is ismert volt.

A modern fitoterápiában a vöröshagymát és hatóanyagainak kivonatait elsősorban érelmeszesedés megelőzésére, a folyamat lassítására, és a szívroham rizikóinak csökkentésére használják. A hagyma segíthet megelőzni a koszorúér-betegséget, a trombózist és egy sor a szélütéssel és a keringési elégtelenséggel összefüggő állapotot, mivel fokozott véralvadás esetén gátolja a vérrögképződést. Ezekkel a jó tulajdonságokkal szerencsére nemcsak a nyers, hanem a különféleképpen elkészített vöröshagyma is rendelkezik.

Jótékonyan hat az emésztésre, mivel fokozza az emésztőnedvek termelődését - ezért kis mennyiségben étvágygerjesztő - és enyhíti a bélgörcsöket. Baktériumellenes hatását már Pasteur leírta, és ezt a mai kutatások is megerősítették.

A kutatók vizsgálják a hagymának a rákkal szembeni védőhatását is, mivel úgy vélik, hogy kénvegyületei gátolhatják egyes tumor sejtek (elsősorban gyomor, bőr) növekedését, burjánzását. A hagyma tartalmaz bizonyos fitovegyületeket (allicinokat, izotiocianátokat és flavonoidokat, pl. kvercetint), amelyek az eddigi vizsgálati eredmények alapján olyan enzimek termelésére késztetik a májat, amelyek ártalmatlanná tesznek egyes rákkeltő anyagokat, mások kiürülését meg segítik.

Fontos hangsúlyozni, hogy a legtöbb említett élettani hatás megfelelő módon kivitelezett tudományos vizsgálatokkal nincsenek alátámasztva.